_edited.png)
Sokak szerint a Toyota 2000GT azzal vált híressé, hogy szerepelt az egyik népszerű James Bond filmben. Az lehet, hogy a Toyota első szupersportkocsija ezzel lett ismert, de nem ettől volt olyan különleges. A Reflektorklinika szakemberei szerint ez az autó a fényszóró kialakításai miatt lett olyan egyedi. De erről egy kicsit később. Nézzük, hogy az 1967-ben bemutatott és Sean Connery által is vezetett autó, milyen tulajdonságokkal rendelkezett. Ne feledjük a filmben a 2000GT kabrió változata szerepelt, amelyet kifejezetten erre a célra gyártottak, hiszen Sean Connery nem fért el a kupé változatban. Kabrióból sohasem készült sorozatgyártásban egyetlen példány sem. De térjünk vissza a sorozatgyártásban készített változatokhoz. A Toyota 2000GT alumínium karosszériával rendelkezett, ennek köszönhetően mindössze 1120 kilogrammot nyomott. Ötsebességes kézi váltót kapott, ráadásul fogasléces kormánymű, tárcsafékek és önzáró differenciálmű is került a kasztni alá. Egy hosszában beépített, 150 lóerős, soros hathengeres benzinmotor kapott helyet az autó orrában. Most biztosan sokan felkapják a fejüket, hogy a 150 lóerő az nem is olyan sok. De, ha megnézzük a súly/lóerő arányt, akkor mindjárt máshogyan gondolunk az előzőkre. De mielőtt rátérünk a fényszórókra el kell oszlatnunk egy tévhitet ezzel a sportautóval kapcsolatban. Sokan azt mondják, hogy a Yamaha is részt vett az autó fejlesztésében. Ez csak részben igaz. A Toyota 2000GT-be egy átépített motorblokk került. Mégpedig a Crown modell blokkja. Erre a Yamaha tervezte a hengerenként négyszelepes, két vezérműtengelyes hengerfejet.
Milyen fényszórókat kapott a Toyota szupersportautója?
Ha megnézzük az autó formáját, akkor olyan érzésünk támad, mintha már láttuk volna valahol. Ez nem meglepő, hiszen a Toyota 2000GT külső megjelenését a Jaguar E-type vonalai ihlették. Talán ezért is kapott takaróbúrás fényszórót is. Ez azért is érdekes, mert anno ez a fényszóró kialakítás Amerikában tiltott volt. Mert a fényszórók előtt működés közben semmilyen dekoratív célú vagy védelmet szolgáló extra búrát vagy takaró elemet nem helyezhettek el a gyártók. Az igaz, hogy a Toyota 2000GT-ből összesen 351 példányt gyártottak. Hivatalosan még az öregkontinensen sem forgalmazták. A 2000GT-ék Európába szürkeimport keretében érkeztek, de legalább az itteni forgalomba helyezéshez nem volt szükség a fényszórók átalakítására. Na de, ha tovább nézzük az autó orrának a kialakítását, akkor látjuk, hogy bukólámpát is kapott. Kerek bukólámpák emelkednek ki az autó karosszériájából.
Miért kapott bukólámpákat is a Toyota 2000GT?
Ha az autó elején egy normál méretű fényszóró már helyet kapott, akkor miért volt szükség a bukólámpákra? Mert a halogén fényszóróban, amiben mind a távolsági, mind a tompított fényt biztosító izzó megtalálható, biztosítja a biztonságos közlekedést. De mivel az akkor érvényben lévő amerikai szabvány megkövetelte, hogy mely minimális magasságban helyezhetnek el az autógyártók a fényszórókat, amely tompított fényt bocsát ki, ezért a Toyota felszerelte az autót egy bukólámpával is. De most komolyan? Ebből a szupersportautóból összesen 351 darabot adtak el! Nem a Toyota Corolláról van szó, amely milliós darabszámban kelt el. Ennyire fontos volt a Toyotának az amerikai piac, hogy még a fényszórókialakítást is eszerint határozták meg? Ezek alapján arra a következtetésre jutunk, hogy igen. De még az sem érdekelte a Toyotát, hogy az autó ezzel veszített aerodinamikai előnyéből. Valljuk meg őszintén a bukólámpák ebben az esetben kényszermegoldásnak számítottak. Nem pedig az elejétől fogva ilyen kialakítással rendelkező autót terveztek. Mert, ha megnézzük, a hasonló bukólámpákkal rendelkező sportautókat, például a Lotus Elant, amelyet 1962-ben mutattak be, vagy a De Tomaso Panterát 1971-ből, esetleg a Porsche 924-et, akkor azt látjuk, hogy dupla fényszóró megoldással egyik sem rendelkezett.
Ha már ilyen különleges fényszórókkal rendelkezett a Toyota 2000GT, akkor miért adtak el belőle olyan keveset?
A 2000GT vezethetősége és az élmény, amit nyújtott vetekedett a nagyokéval. De akkor miért olyan keveset adtak el belőle? Hiszen például a Toyota Supra mindkét szériája hatalmas siker volt. Amikor a 2000GT-ét Japánban bemutatták, az autó 2,4 millió jenbe került. Ezzel az akkori legdrágább japán autóvá vált. Ez átszámítva 20 000 német márkának felelt meg. Csak az összehasonlítás kedvéért anno egy Porsche 911-et valamivel több mint 21 000 márkáért lehetett kapni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 60-as évek vége felé a Toyota még nem volt olyan ismert. Ezért is érthetetlen, hogy ezt a remek sportautót ilyen drágán próbálták meg eladni. Hiszen pont az lett volna a feladata, hogy megmutassa, hogy a Toyota nem csak unalmas autókat tud gyártani, hanem dögös, sportos élményautózásra képes ízig-vérig sportautókat is. Az autó amilyen drága volt, napjainkban olyan ritkaságnak számít. Az elmúlt években a Toyota 2000GT aukciókon 1-1,5 millió dollárért cserélt gazdát. A mostani tulajdonosai minden esetben óvják, féltik ezt a takaróbúrás fényszóróval és bukólámpával is felszerelt szupersportkocsit.