Milyen vezetést támogató fényszóró rendszerek léteznek?

Amikor érezhetően rövidülnek a nappalok, és reggel sötétben visszük a gyermekeinket óvodába, iskolába, illetve ilyenkor megyünk dolgozni, felfigyelünk fényszóróink fontosságára. Ilyenkor az is eszünkbe jut, hogy nem csak magunkra, hanem azokra is figyelnünk kell, akik szembe jönnek. Hiszen hogyan várhatjuk el másoktól azt, hogy ne vakítsanak el bennünket, ha mi is ezt tesszük. Mert, ha bekapcsoljuk a távolsági fényszórót, a szembejövő forgalmat vagy az előttünk haladó közlekedőket elvakítjuk. De napjainkban milyen közlekedésbiztonsági eszközöket szerelnek be a gyártók a fényszórókba, hogy ha mi el is feledkezünk róla, akkor se vakítsuk el a szembe jövőket? Ezt a kérdéskört nagyjából három részre oszthatjuk: a távolsági fényszóró asszisztens, az MDF és az AFS rendszere segít nekünk ebben.

Mi az a távolsági fényszóró asszisztens?

Tudtad, hogy 1972-ben Finnországban rendelte el a hatóság először azt, hogy a járművek nappal is használják a tompított fényszóróikat. Először csak lakott területen, majd 1982-től minden úton kötelező volt napközben is a tompított fény használata. Aztán a svédek öt évvel később, 1977-ben csatlakoztak ehhez az elképzeléshez, de ők tanulva a finnek hibájából, azonnal mindenhova előírták a napközbeni kötelező lámpahasználatot. Azóta több mint 40 év telt el, és ma már a nappali menetfény nálunk is kötelező. Részben a környezetvédelmi megfontolások hatására, és az autósok takarékosságát támogatandó, az autógyártók gyorsan kifejlesztettek erre a célra egy új fényforrást: a nappali menetfényt. A tompított fényszóróval ellentétben a nappali menetfény nem világítja be az utat a gépjármű előtt, és így nem is vakítja el az előttünk haladókat és a szembejövő forgalmat sem. Ezután a látási viszonyok a fénykéve fényelosztásának automatikus vezérlésének köszönhetően még tovább javultak. A távolsági fényszóró asszisztens elsősorban sötétben segít nekünk abban, hogy szabályosan közlekedjünk. A szélvédő felső részén található kamerával érzékeli a rendszer az elöl haladó vagy a szembejövő járműveket, és ennek megfelelően automatikusan vált a távolsági és a tompított fényszóró között.

Az MDF, vagyis a maszkolt folyamatos távolsági fény rendszerének előnye, hátránya

Ebben az esetben a lámpa távolsági fény üzemmódban marad, és lefedi azt a területet, ahol az előttünk haladó vagy a szembejövő járművet érzékeli. Ez azt jelenti, hogy a távolsági fény nem lesz kikapcsolva, hanem kizárja a másik jármű területét a fénykévéből, és így nem vakítja el a vezetőjét. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy fény- vagy árnyék alagutat. Hogyan működik mindez? A szélvédő felső részén található kamera információkat olvas az úton található járművekről és azok távolságáról. Ezen információk alapján a rendszer a fényszórók dőlésszögét szervomotorok segítségével függőlegesen és vízszintesen úgy állítja be, hogy ezek az autók, tárgyak ne legyenek közvetlenül megvilágítva. A maszkolt távolsági fény, vagy röviden MDF, takarást generál a fényszóró fényeloszlásában. Ennek a rendszernek az az előnye, hogy a fénykéve a forgalmi területen lévő járművekhez igazodik. Hátrányként említik a szakemberek, hogy a teljes fényeloszlás állandó eltolódását sokan zavarónak tartják. Azt is meg kell jegyezni, hogy a részleges távolsági fényeloszláson alapuló maszkolás esetén a teljes távolsági fény az autó oldalsó részén nem világít megfelelően.

Az adaptív fényszórórendszer működési elve

Ez a rendszer, amelynek angol rövidítése AFS (Adaptive Frontlighting System) egy kicsit bonyolultabb működéssel rendelkezik, mint az előző kettő. Egyszerűen fogalmazva, háromféle esetben áll ez a fényszóró rendszer a rendelkezésünkre. Városi üzemmódban 15 km/h-tól 50 km/h-ig, országúton való közlekedés esetén 50 km/h-tól 110 km/h-ig, és autópályán haladva 110 km/h-tól. Ez azt a célt szolgálja, hogy minden vezetési helyzetben optimálisan világítsa meg a fényszórónk az utat. Az országúton közlekedve úgy kell ezt elképzelnünk, mint ahogy a tompított fényszórók működnek, amelyek egyenesen előre megvilágítanak egy adott területet. Városban haladva pedig ez a fényszórótechnológia a vezetőoldali részt jobban megvilágítja. Az autópálya üzemmód pedig alapvetően a másik két működési elv kiterjesztése, ezáltal a fénykéve hosszabb és terjedelmesebb fényt biztosít.

Ezeket a beállításokat a fényforrás és a lencse között elhelyezett léptető motor biztosítja. Ez az elektromotor ezredmásodperces gyorsasággal képes reagálni a változásokra, valamint a saját tengelye körül forogni. Ahhoz, hogy teljes legyen a biztonságos vezetést támogató fényszóró rendszerek felsorolása, nem mehetünk el szó nélkül a kanyarkövető rendszerek mellett sem.

A dinamikus kanyarkövető fényszóró tulajdonságai

Ennek a rendszernek a használata 2003 óta engedélyezett. Kizárólag akkor működik, ha a járművünkön a tompított fényforrás van bekapcsolva. Az, hogy a kanyarkövető fényforrás mikor fordul el, az a kormány elmozdulás szögétől és természetesen a sebességtől függ, így a fénykéve egy része arra a területre irányul, ahová menni szeretnénk. Ennek köszönhetően korán felismerjük, milyen éles a kanyar, és az útmenti akadályok is jobban meg vannak világítva.

Amit a statikus kanyarkövető fényszóróról tudni érdemes

A statikus kanyarkövető rendszer akkor kapcsol be, amikor a vezető használja az indexet, vagy szűk kanyarba hajt be. Ezt a rendszer az autó mindkét oldalán található megfelelő kiegészítő fényforrással teszi, amelyet a gyártók nem a fényszóróba építenek be minden esetben. Ebből a célból a statikus kanyarkövető fényforrás a menetsebességnek megfelelően változik, így alacsony sebességnél jobban megvilágítja a szűkebb kanyarokat, nagyobb sebességnél pedig a nagyobbakat. Ez a rendszer számunkra haladás közben 35-40 fokban világítja meg jobban a kanyarokat. Ezt a vezetést támogató rendszert nem szabad összekeverni a kanyarfénnyel, azzal a további 60 fokos fénykévével, amely nagy kormányelfordulási szögeknél és alacsony jármű sebességnél aktiválódik. A kanyarfény forrása közvetlenül a fényszóróba kerül beépítésre, egy további parabola és egy izzó segítségével.