_edited.png)
Sokan kérdezik, hogy milyen technológiát fog tartalmazni a jövő fényszórója. Talán lézerfényt? A szó hallatán mindenkinek a híres Star Wars filmek jutnak eszébe. Meg kell nyugtatnunk mindenkit, hogy itt semmilyen lézerkardról nem lesz szó. A legmodernebb fényszórók, amelyeket lézerfénnyel szereltek fel, négy lézerdióda segítségével 450 nanométeres hullámhosszú fényt bocsátanak ki. A lézernek valójában kékes fénye van, amelyet egy foszforkorongra irányítanak, ahol végezetül fehér fénnyé alakítják.
Mely autókban találkozhatunk ilyen típusú fényszórókkal?
Jelenleg az Audi és a BMW az a kettő márka, akik ezzel a technológiával rendelkeznek. Sokan azt mondják, hogy az elmúlt években azt hallották, hogy a LED fényszóró technológia milyen innovatív, ésszerű és energiatakarékos megoldásokat tartalmaz. De ha ennyire előnyös a LED-fényszóró, akkor az autógyártóknak miért kell a lézeres fényszóró irányába fejleszteni?
A lézerfényszóró fénykévéje kétszer akkora hatótávolságot ér el, mint egy LED-es fényszóró fénykévéje, azaz körülbelül 600 métert. De akkor hol a határ? Lehetséges, hogy hamarosan egy kilométer hosszú lesz a fénykéve? A jogalkotó 650 méterben korlátozta a fénykéve hatótávolságát. De hogy a konkrét kérdésre válaszoljunk, a lézeres fényszórót először a BMW i8-asnál láthattuk, aztán következett az Audinál az R8 LMX-el.
Milyen technológiát rejt a lézerfénnyel működő fényszóró?
Vegyük például az Audi fejlesztését. Az R8-ban a fényt egy úgynevezett DMD tükörre, ami a Digital Micromirror Device rövidítése, azaz vezérelhető mikrotükrökre irányítják. A DMD technológia elvileg a DLP projektorokból is ismert lehet számunkra. Jellemzője, hogy kívülről csak a vetítőlencse látható, amely a fényszóró úgynevezett pupilláját képezi. Alatta filigrán könnyű szerkezetben további öt műanyag lencse található, amelyek tovább szélesítik a fénykévét. Maga a lézer a fényszórótól külön helyezkedik el a motortérben, és külön üvegszál kötegeken keresztül táplálja az összes lencsét. Minden fényszóróban összesen négy apró lézerdióda hoz létre egy távolsági fénykévét.
De ha azt gondolnánk, hogy a fejlesztés ezen a szinten megállt, akkor nagyon tévedünk. Az Audi most egy másik megoldáson is dolgozik, ami a jövőbeli lézer fényszórókat illeti. A sok szabályozható tükör helyett csak egy, nagyon gyorsan mozgatható mikrotükröt használ. Sokunk még mindig halogén fényszóróval szerelt autóval közlekedik, miközben vannak olyan modellek, amelyek már lézeres fényszórót alkalmaznak, és ezt is már tovább fejleszti a márka. Elképesztő iramban fejlődnek a fényszórók.
Milyen további előnyöket kínál ez a fényszóró technológia?
Alacsony sebességnél a fény nagyobb területen oszlik el, és az utat jóval szélesebben tudja megvilágítani. Nagy sebességnél kisebb a fénykéve nyitási szöge, és ezáltal jelentősen megnő a fény intenzitása és hatótávolsága. Ez különösen akkor előnyös, ha autópályán haladunk. Ezenkívül a fény célzottan elosztható. Ez azt jelenti, hogy bizonyos megvilágított területeke a fényerő változtatható a tartózkodási idő szabályozásával. Szintén újdonság a tükör helyzetétől függően a lézerdiódák intelligens és villámgyors be- és kikapcsolása.
A világítástechnika területén milyen újdonságokat tartogat még számunkra a jövő?
Az Audinál és a BMW-nél is számos újítás mellett egy másik technológia is egyre inkább előtérbe kerül: az OLED technológia. Mindkét prémium autógyártó jelenleg azon dolgozik, hogy az organikus fénykibocsátó diódákat, ez az OLED, ésszerű módon integrálják a jövő autóiba. Az Audi többek között a hátsó lámpaegységet használja erre a célra, ahol több OLED felület található egymás mögött. A látószögtől függően a felületek egyenesek vagy hullámosak. Miért nem találkozhattunk eddig ezzel a technológiával? A fejlesztők még mindig azzal a problémával küzdenek, hogy ez a rendszer a környezeti hatásokra, például a hőmérséklet ingadozásokra nagyon érzékeny. A technológia jelenleg csak maximum 80 °C-ot tolerál, ezért az OLED lámpák kiterjedt hőkezelést igényelnek.
Hogyan működik az OLED-világítástechnika?
Az OLED fényaktív szerves anyagot tartalmaz. A gyártás során ezt az anyagot pasztaszerű állapotban nagyon vékonyan, mikrométeres vastagságban hordják fel egy egy mm vastag, erősen polírozott kijelzőre. Áram nélkül az OLED egy tükör. Ha elektromos feszültséget kap, és a pasztában lévő molekulák fotonokat bocsátanak ki, a felület világít. A feszültség eloszlásától függően ez vagy homogénen, célzott világos-sötét hatásokkal vagy akár dinamikus mozgással történik. Mivel az OLED technológia borzasztó vékony és ráadásul képlékeny anyagból is áll, ezért a lehetőségek milliónyi tárházát kínálja az autó tervezőinek. A fényszórók mellett elképzelhető, hogy ezzel a technológiával a belsőtér, az ajtók vagy a csomagtérajtó is megvilágításra kerül.