_edited.png)
Ahogy azt már korábbi cikkünkben írtuk, napjainkban a fényszórók autónk egyik legfontosabb biztonsági eszközei. Miért olyan fontosak ezek a lámpatestek? Mert segítségükkel világítjuk meg az előttünk lévő útfelületet, valamint az út szélén elhelyezkedő jelzőtáblákat, tárgyakat, embereket, illetve állatokat könnyebben megláthatjuk. Ugyanúgy, mint a halogén fényszórók esetén. De a nappali menetfénynek köszönhetően a modern lámpatestek napközben arról is gondoskodnak, hogy a többi közlekedésben résztvevő személy minket megfelelően lásson.
Mikor jelentek meg a xenon fényszórók?
1992-ben a BMW a 7-es szériában mutatta be elsőként a xenon fényszórót. Ez az akkor modern fényforrás a halogén lámpák helyét kívánta átvenni, de hamar fény derült arra, hogy a xenon fényforrások uralkodása kárász életű lesz. Mert napjainkban a LED-es világítástechnika vette át az uralmat. A kékes fényben úszó xenon különleges hangulatot árasztott, ráadásul az ilyen típusú fényforrások jóval nagyobb élettartammal rendelkeztek, mint halogén társaik. De nagyobb fénykibocsátást is garantáltak, aminek következtében azonnal kitűntek a forgalomból. Viszont ennek következtében elvakították a szembejövőket, ezért csak automata fényszóró magasságállítással lehetett őket forgalomba hozni.
Milyen alkotó elemei vannak egy xenonlámpának?
A xenon fényszóróknak is az út optimális megvilágítása az elsődleges feladata, másodsorban a láthatóságunk biztosítása, összeségében a biztonságos vezetés feltételeinek megteremtése. A xenon lámpatestek lényegében a következő elemekből állnak: a fényszóróházból, a trafóból, a gyújtótekercsből (van gyártó, amely a trafóba, és van, aki különálló alkatrészként kezeli), a xenon izzóból, az optikai rendszerből és a fényszóró búrából. De nézzük is, hogy melyik egység milyen célt szolgál. A fényszóróházban találjuk a lámpatest összes alkotóelemét, ebben nincs változás a xenon fényszórók esetében sem. Természetesen ebben az esetben is azt a funkcióját látja el, hogy a benne található alkatrészek pára és pormentesen tudjanak működni. Az anyaga ebben az esetben is hőre lágyuló műanyag. A trafó felel a feszültség megfelelő átalakításáért és a teljesítmény optimális beállításáért. A gyújtótekercsre nagy szerep hárul, hiszen ez az eszköz állítja elő az izzó begyújtásához szükséges feszültséget. A fényforrást, a xenon izzó biztosítja. Ebben az esetben viszont vetítőlencsével fogunk a lámpa belsejében találkozni. A búra pedig, ahogy a halogén fényszórók esetében is az optikai elemek külső védelmét szolgálja. A mai modern lámpatestek burái ma már bordázatlanok.
Milyen feladatokat lát el a vetítőlencse?
Ahogy azt már korábbi cikkünkben is írtuk, négy különféle fényszóró típust különböztetünk meg, ami a lámpatest felépítését illeti. Soroljuk is fel gyorsan őket: a parabolikus reflektoros fényszórók, az ellipszoid tükrös, amelynek rövidítése: DE, vagyis vetítőlencsés fényszórók, a szabad formájú-, amelynek rövidítése: FF, illetve Super DE rendszerek. A fényszórókat még két különböző csoportra lehet osztani, a klasszikus és a vetítőlencsés, másnéven a reflexiós csoportra. A xenonlámpák a vetítőlencsés fényszórók közé tartoznak. Ennek köszönhetően, a xenon izzó fénye a tükör gyújtópontjába kerül, majd az innen kiinduló fényt a reflektor a másik gyújtópontba veri vissza, ahol azok aztán keresztezik egymást. A megfelelő megvilágítás érdekében, hogy a sugarak ne összevissza haladjanak, szükség van egy optikai vetítőlencsére, amely a helyes irányba továbbítja a fényt.
A xenon lámpatestek jellemzői
A gázkisüléses fényszórókat a köznyelv egyszerűen csak xenon fényszórónak nevezi, ám ez a megnevezés hibás. Ugyanis a xenon ezekben a rendszerekben csupán töltőgázként funkcionál. A fénykibocsátásért nem egy izzószál, hanem a gáztérben elhelyezett két egyenáramú elektróda közötti gázkisülés felel. Fénye a halogén fényszórókénál jóval erősebb, fénykibocsátása előre és oldalra sokkal nagyobb. Az ilyen típusú fényszóróknak az a hátránya, hogy a lámpatest működéséhez nagy nyomás alatt lévő búra és magas feszültség szükséges és a fényszóró bemelegedéséhez is szükség van néhány másodpercre. Ahogyan azt már korábban jeleztük, kizárólag dinamikus fényszóró magasságállítással kombinálva használhatók, ami csökkenti a szembejövő forgalom vakítását. A halogén izzók meleg fényénél kékesebb a xenonlámpa által kibocsátott fény, de pont ez tette olyan népszerűvé, mivel azonnal felismerhető volt. Az ilyen lámpatestek élettartama 3000 óra körül van. A xenonlámpák többnyire 3200 lumen plusz/mínusz 10%-os fényerőt biztosítanak. Annyit mindenképp érdemes még megjegyezni, hogy az ilyen típusú fényszórók, jóval bonyolultabbak, mint a halogén izzós fényszórók.
Amit a Bi-xenon fényszórókról tudni érdemes
A Bilux izzók műkődési elvén alapul a Bi-xenon fényforrások működése is. Az első xenon fényszórók egy funkciósak voltak. Mit jelent ez pontosan? Azt, hogy csak tompított fényt tudtak kibocsátani. De a technológia gyors fejlődésével ezen a mérnökök gyorsan változtattak, és megjelentek a Bi-xenon fényszórók. Ezek már tompított és távolsági fényt is képesek voltak kibocsátani, ráadásul mindezt egy izzóval. A két funkció közötti váltás automatikusan történt, attól függően, hogy az autó mennyivel haladt. Ennek következtében a xenon izzó folyamatosan világított, nem volt szükség arra, hogy mindig újra kelljen izzítani, ami a trafó előbb-utóbbi tönkremenetelét eredményezte volna.
A xenon fényszóró hibái
Az biztos, hogy az ilyen típusú fényszórók komoly fejlődést jelentettek a biztonságos közlekedés terén, de mivel ezek is, mint minden más alkatrész meghibásodhat.