A fényszóró felépítése

Napjainkban a fényszórók autónk egyik legfontosabb biztonsági eszközei. Miért olyan fontosak ezek a lámpatestek? Mert segítségükkel világítjuk meg az előttünk lévő útfelületet, valamint az út szélén elhelyezkedő jelzőtáblákat, tárgyakat, embereket, illetve állatokat könnyebben megláthatjuk. De napközben arról is gondoskodnak, hogy a többi közlekedésben résztvevő személy minket is megfelelően lásson. Ennek ellenére még mindig keveset tudunk a lámpatestekről. 

Amit a fényszórókról tudni érdemes

A fényszóró a járművünk elején elhelyezett fényforrás, amely lehet személy- és teherautó vagy akár motorbicikli is. A mai modern fényszórók már csak formájukban hasonlítanak az autózás hajnalán használt lámpatestekre. Manapság már komplett rendszerekről beszélünk, ahol akár több millió apró dióda világítja meg az utat. Ma már ezek a fényszórók magukba foglalják a tompított világítást és a távolsági-, és a nappali menetfényt, de ott találjuk a helyzetjelző lámpákat vagy a kanyarodást segítő rendszert is. Sokszor az index is a fényszóró házban kap helyet.

Milyen alkotó elemei vannak egy fényszórónak? 

Ahogy azt már fentebb említettük, a járművek lámpatesteinek az út optimális megvilágítása az elsődleges feladata, másodsorban a mi láthatóságunk biztosítása, összeségében a biztonságos vezetés feltételeinek megteremtése. A fényszórók lényegében négy fő egységből állnak: a fényszóró házból, a fényforrásból, az optikai elemekből és a fényszóró búrából. De nézzük is, hogy melyik egység milyen célt szolgál. A fényszóró házban találjuk a lámpatest összes alkotóelemét. Gondoskodik arról, hogy a benne lévő alkatrészek pára- és pormentesen tudjanak működni. De bizonyos szinten mechanikai védelmet is biztosít. A lámpatest a fényszóró házon keresztül csatlakozik a karosszériához. Az anyaga hőre lágyuló műanyag. A fényforrás lehet halogén, xenon, LED, vagy lézer. Az optikai elemek a reflektor és a vetítőlencse. Természetesen ez a fényszóró típusától is függ, de erről egy kicsit később. A búra pedig az optikai elemek külső védelmét szolgálja. De ezenkívül más funkciója is volt, az optikai elemek által irányított fényt megfelelő optikai felületstruktúrák megléte esetén tovább irányították. A mai modern lámpatestek burái ma már bordázatlanok. Korábban a búrák üvegből készültek, de több mint 10 éve már ütésálló műanyag az alapanyaguk. De nézzük is a részleteket: 

A fényszórón belül miért van szükség a reflektorra? 

A reflektor feladata a fényforrás által kibocsátott fény lehető legnagyobb részének a megfelelő irányban történő kivetítése. Korábban a reflektorokat fémlemezből készítették, amelyet a gyártástechnológia fejlődésével lecseréltek hőre lágyuló fröccsöntött műanyagra. A tükröző réteget PVD eljárással viszik fel az adott felületre. Ez az úgynevezett foncsor, amiről a kibocsátott fény visszatükröződik. Idővel az izzók által okozott hőhatás leégeti ezt a tükröződő fémréteget, a foncsor pedig bemattul, ennek hatására csökken a lámpa fényereje is. A www.reflektorklinika.hu műhelyében ezt a réteget varázsolják vissza. Ez az eljárás fémgőzöléssel, a legmodernebb PVD eljárással készül. Az eljárás során 99,99% tisztaságú alumíniumot használnak. A munkafolyamat nagy vákuumban történik, a végvákuum 5 x 10 −5 Mbar. A tartályban, ahova a foncsorozni kívánt alkatrészeket teszik, a volfrám elektródára helyezett alumínium hevítés hatására molekuláira bomlik, majd ott faltól-falig történő egyenes vonalú mozgást végez. A molekula felhőbe forgatott reflektor beleütközik az anyagi részecskékbe, amelyek az ezen lévő speciális lakkbevonaton megtapadnak, aminek köszönhetően a fényszóró újra régi fényében ragyog.

Milyen feladatokat lát el a vetítőlencse? 

A fényforrás fénye a tükör gyújtópontjába kerül, majd az innen kiinduló fényt a reflektor a másik gyújtópontba veri vissza, ahol azok keresztezik egymást. De ez még kevés lenne a megfelelő megvilágításhoz, hiszen a sugarak összevissza haladnának. Ezért szükség van egy optikai vetítőlencsére, amely a helyes irányba, vagyis az úttest felületére továbbítja a fényt. Ne feledjük, hogy ezzel a fényszóró alkatrésszel csak modern, nagy teljesítményű lámpatestekben találkozhatunk.

Hagyományos halogén fényforrások

A halogén fényforrások termikus elven működnek, vagyis az izzó által kibocsátott fény a volfrám izzószál elektromos árammal történő hevítésének következtében jön létre. Attól függően, hogy az izzóban található töltőgázok milyenek, két csoportot különböztetünk meg. Van a hagyományos és az úgynevezett halogén izzó. Az autón belül hol találunk hagyományos típusú izzót? Például az indexlámpákban. Mivel ezek a típusú izzók nem tudtak olyan fényt létrehozni, amely az út megfelelő megvilágításhoz elegendő lett volna, ezért a fényszórók esetén szerepüket átvették a halogén izzók. Azonban ezek az izzók sem rendelkeznek tökéletes adottságokkal, mivel a fényhasznosítás terén ők sem rendelkeznek kimagasló értékekkel. Ez 10-15 lm/W. Emellett az élettartamuk sem túl hosszú, ez kb. 1000-2000 órára tehető. Ez azért van, mert a hevítés hatására nemcsak fényt, hanem hőt is kibocsátanak. Az energiának mindössze 2 %-a hasznosul fényként, a többi kárba vész. 

A Bilux halogén fényforrás jellemzői 

Az izzólámpás fényforrások egyik speciális fajtáját képviselik a kettős izzószálat alkalmazó változatok. Az úgynevezett Bilux halogén izzók. Esetükben az izzón belül kettő különálló izzószálat találunk. Az autózás kezdete óta nagy problémát okozott ugyanis, hogy a fejlesztők hogyan oldják meg a tompított, illetve a távolsági fény megosztását. Korábban kettő izzóval próbálkoztak, amelyet egy kézi-, vagy lábbal működtethető kapcsolóval oldottak meg.  De ez elvonta a sofőr figyelmét a vezetésről. Volt olyan megoldás is, hogy külön lámpatest szolgált a tompított, külön a távolsági fény biztosítására. Ez a megoldás viszont növelte a gyártási költségeket. A technológiát 1924-ben találták fel, de csak jóval később, 1971-ben mutatták be a halogén izzók családjába tartozó Bilux típusokat. Ezeket a fényforrásokat H4 izzóként is ismerjük, vagyis mindkét, a tompított és a távolsági megvilágítást is képesek ellátni, kettő különálló izzószál és speciális tükrös optika segítségével.

Milyen típusú fényszórókat különböztetünk meg? 

Vannak a parabolikus reflektoros lámpatestek, az ellipszoid tükrös, amelynek rövidítése: DE, vagyis vetítőlencsés fényszórók, a szabad formájú-, amelynek rövidítése: FF, illetve a Super DE rendszerek. Ezt a négy fényszóró fajtát még két különböző csoportra lehet osztani, mégpedig a klasszikus és a vetítőlencsés, másnéven a reflexiós csoportra. Napjainkban még említést kell tenni a LED-es fényszórókról. Ezekben a lámpatestekben már nem izzók, hanem fénykibocsátó diódák biztosítják a megvilágítást. A LED-es fényszórók sokkal energiatakarékosabbak, mint bármelyik, magas hőmérsékleten dolgozó halogén izzóval felszerelt lámpatest, ráadásul jóval hosszabb élettartamúak is.