A Bulldog fényszórói

Nem szoktunk olyan fényszóró megoldással foglalkozni, amely nem érte meg a sorozatgyártást, de az Aston Martin Bulldog lámpáinak kialakítása annyira különleges lett, hogy nem mehetünk el mellette szó nélkül. Ráadásul ezt az autót igenis akarták gyártani, csak a költségei nem tették lehetővé. A terv az volt, hogy 25 autót gyártanak majd ebből a csodából. De miért nevezték el ezt az autót Bulldognak, hiszen nincs is olyan rémisztő kinézete? Az Aston Martin akkori ügyvezető igazgatója, Alan Curtis által használt Scottish Aviation Bulldog márkájú repülőgépről kapta az autó a nevét. Valószínű megtetszett neki a név, és mivel figyelemfelkeltő volt, ezért eme megnevezés mellett döntöttek. De nemcsak az autó fényszórói, annak neve, hanem ék formája és ajtóinak nyitási módja is különleges volt. Az Aston Martin nagyon meg akarta mutatni, hogy mire képes. De nemcsak különleges akart lenni ez a modell, hanem villámgyors is. A világ leggyorsabb sorozatgyártású autója címére hajtott. 

Miért olyan különleges az Aston Martin Bulldog fényszórója

Az autót hivatalosan 1980. március 27-én mutatták be az Aston Clinton-i Bell Hotelben. Az autót az Egyesült Királyságban gyártották, az egyetlen példány, ami elkészült, balkormányos kivitelű lett. Az autó formáját William Towns tervezte. A Bulldog vonalai nagyban hasonlítottak az Aston Martin Lagonda vonalvezetésére. A Lagonda egy hatalmas méretű, négyajtós luxuslimuzin volt, amelyet a márka 1974 és 1990 között gyártott. Összesen 645 darabot készítettek belőle. A limuzin bukólámpákat kapott, amely szintén belesimult az autó karosszériájába, viszont a Bulldog lámpáinak takarása más módon volt megoldva. Ebben az esetben a motorháztetőbe 5 fényszórót helyeztek el. Igen, a motorháztetőbe. Egy sorban 5 halogén fényszórót építettek be, amelyek közül a szélső kettő lámpa felelt a tompított fényért. Abban nem volt újítás, hogy a Bulldog mind az 5 fényszórója téglalap alakú halogén fényszóró volt. 1980-ban még nem tartott ott a fényszóró technológia fejlődése, hogy egy fejlettebb rendszer kerüljön ebbe a különleges járműbe. Ha a vezető szerette volna a lámpákat működésbe hozni, akkor a fényszórósor előtt lévő takarólemez leereszkedett és feltűntek a halogén fényszórók. Ezért is mondtuk, hogy ezek nem bukólámpák, hanem takarólemezzel ellátott fényszórók. Bár kétségeink vannak azzal kapcsolatban, hogy az autó közepén elhelyezett lámpák az út szélén található akadályokat is megfelelően megvilágították volna.  

A fényszórón kívül milyen újdonságok voltak még ebben az Aston Martinban? 

Az autó sirályszárnyas ajtókkal rendelkezett, de nem olyannal, mint a Merci, hanem ez a megoldás egészen a padlólemezig lenyúlt. Abban semmi különleges nem volt, hogy a belső teret bőrrel borították, sőt diófa díszítést is tettek a műszerfalra, hiszen ez akkor megszokott volt. Az viszont, hogy a belső térben LED-del megvilágított gombokat használtak, na az már jövőbe mutató volt. Az autó középmotoros kialakítást kapott, ezért van az, ha az ajtók felnyílnak, akkor az ülések mögött egy doboz szerű kialakítást láthatunk. A Bulldog 1979-ben épült, tehát több mint 45 éve. A teljesítménye a mai napig elképesztő, tekintve, hogy 5.3 literes, duplaturbós V8-as motor volt benne, amely valamivel több, mint 600 lóerőt adott le. Azért ezek a számok még napjainkban is nagy elismerésre adnak okot, nemhogy akkor. A Bulldog mindösszesen 110 cm magas volt, ék alakja miatt sokan azt hitték, hogy a Lotus Esprit nagytestvérével van dolguk. A légellenállási együtthatója pedig 0,34 volt, ami 45 éve egy jó értéknek számított. Napjainkban, amikor a Mercedes EQS 0,21 cW-értékkel rendelkezik, a Bulldog akkori kimagasló légellenállási mutatója ma már nem lenne versenyképes. 

Fogunk még ilyen fényszóró kialakítással találkozni? 

A válasz nagyon rövid: nem. Az Európai Unió 2004-es döntése alapján a bukólámpáknak a sorsa megpecsételődött. A C5-ös Corvette és a Lotus Esprit V8 lett az utolsó két sorozatgyártású autó, amelyen ezek a lámpák szerepelhettek. A döntés hátterében olyan érveket sorakoztattak fel, hogy az ilyen típusú fényszórók drágák, bonyolult a működtetésük és az üzemanyag fogyasztásra nézve is negatív hatásuk van.

A Bulldog fényszóró kialakítása egy roadsteren is megjelent

William Towns, az Aston Martin egykori tervezője egy másik autót is megrajzolt, amelynek hasonló volt a fényszóró kialakítása. Egy olcsó roadster koncepcióról van szó: a Tracer TXC-ről. Úgy látszik nagyon megtetszett neki ez a lámpakialakítás. Annyi a különbség, hogy ebben az esetben nem 5 hanem csak 4 téglalap alakú halogén fényszóró kapott helyet a takarólemez mögött. Ennek a minimalista sportautónak az alkotói azt remélték, évi 3000 autót fognak gyártani. Azt ma már tudjuk, hogy ez csupán hiú ábránd volt. Tíz évvel később az akkori BMW-tulajdonú Rover Group bemutatta a keresztirányú középmotoros MG F-et, egy kis roadstert, amelynek szinte ugyanilyen volt a megjelenése, mint a Tracer TRX-nek, viszont az autó orrát jelentősen áttervezték. Eltűnt róla ez a különleges takarólemezes fényszóró kialakítás, és az autó az akkori unalmas Rover ovális lámpáit kapta meg. A tervező William Towns két évvel azelőtt hunyt el, hogy az első ilyen fényszórókkal gyártott MG F elhagyta a futószalagot.